Az aranyér nem kellemes beszédtéma, de ismereni kell a tüneteket, hiszen egyes források szerint a lakosság 75 %-a - talán csak alkalmilag - de érintett. Kérdéseinkkel a téma kapcsán Dr. Szirányi Endrét, a II. kerületi Önkormányzat Kapás utcai Rendelőjének vezető sebész főorvosát kerestük meg.
- A végbél legalsó szakaszában levő billentyű nélküli gyűjtőér hálózat tágulatai – az un. aranyeres csomók, nodi haemorrhoidales. Ezek gyűjtőneve aranyér. Minden más nyelvben a latin haemorroidumból képződik a betegség neve. Lehet tudni, magyarul miért pont arany érről, mint összetett szóról beszélünk?
- A magyar elnevezésre – aranyér - több létező magyarázat is van, az egyik a középkorba nyúlik vissza, mely szerint az aranyér spontán megrepedésével - vérzéssel - a fájdalom megszűnik és ez a betegnek, „aranyat„ ér.
A másik elképzelés szerint, amikor a betegnek magától megrepedt az aranyere és vérezni
kezdett, a az akkoriban divatos érvágásért már nem kellett „aranyban” fizetnie a felcsernek.
Más elképzelés szerint a német nép nyelvén régen misztikus jelentőségű „ güldene Ader” - mai szóhasználat szerint „goldene Ader „ (magyar fordításban gold - arany, die Ader – ér, véna) vérzése ugyanis a kapuérrendszer pangásos betegségei esetén (portalis hypertenzio – májkapui magas vérnyomás) bizonyos megkönnyebbülést okozott, ezért a természet gyógyító folyamatának vélték.
- A panaszok lehetnek - vérzés, viszketés, égő-, szúró fájdalom. Milyen elváltozás áll ezek mögött, mikor van szó aranyérről?
- A normál aranyérpárna a végbélműködés, székelés pontos szabályozásában játszik szerepet. Az aranyerek megnagyobbodása önmagában még nem betegség, kórossá csak panaszok, tünetek esetén válik
Az aranyeres panaszok tünetei kezdetben lehetnek:
- kellemetlen végbéltáji viszketés, váladékozás.
- égő érzés, szúró fájdalom, feszülés, nyomásérzés,
- székelés után a törlőpapíron friss piros vérnyom,
- fájdalom ülés során, kitüremkedés, tapintható csomó
Amennyiben ilyen tüneteket érez, vagy tapasztal, nagy valószínűséggel aranyeres betegségről beszélhetünk, azonban nem árt óvatosnak lenni, mert a fent leírt és hasonló tünetek mögött súlyosabb betegség is meghúzódhat.
Ilyenkor érdemes sebészeti vagy proktológiai szakrendelést felkeresni. (A proktológia az általános sebészet egy része, mely speciálisan a végbél és a végbél körüli elváltozások kivizsgálásával és kezelésével foglalkozik)
Fenti panaszok hátterében, a végbél környéki artériák és vénák találkozási pontjának túlzott nyomásterhelése szerepel
Ezt leggyakrabban székrekedést kísérő erőlködés, cipekedés, köhögés váltja ki.
Ennek hátterében szerepelhet a kötőszövetek gyengesége, amely alkati tényezők miatt vagy akár az életmódunkból fakadó szerzett tényezők következtében is kialakulhat.
- Mi válthatja ki az aranyeres panaszokat?
- A vénás nyomás növekedését, a végbél környéki kötőszövet gyengülését és ezzel panaszokat okozó aranyerek kialakulását az alábbiak okozhatják:
- székrekedés, az erőlködés miatt,
- hasmenés, túl gyakori székürítés következtében,
- munka, sportolás: fokozott has és hátizommunkával járó, döntően függőleges helyzetű törzzsel végzett tevékenységek pl. súlyemelés, lovaglás. cipekedés, hajlongás stb.,
- elhízás, a nagyobb hasüregi nyomás miatt, ami főleg a kismedencei vénák nyomását és kiürülését nehezíti meg
- erőlködő köhögés, elhúzódó légúti betegségben,
- terhesség, a megnövekedett méh kismedencei vénákra való nyomása,
- kötőszöveti gyengeség, (öröklött családilag halmozódó),
- anális közösülés,
- egyéb betegségek: krónikus májbetegség, végbéldaganat
- Hogyan lehet megelőzni az aranyeret, mire kell vigyázni?
- Az aranyér betegség kialakulásának vagy kiújulásának megakadályozása érdekében ajánlott előnyben részesíteni a rostban gazdag ételeket, illetve a rosttartalmú táplálék kiegészítőket.
Emellett érdemes kellő figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitelre, ezzel elkerülhető a székrekedés, illetve a székrekedéssel járó erőlködés.
A rendszeres testmozgás - többek között - az aranyeresség kiújulásának megelőzésében is segíthet. Szinte bármilyen nem túl megerőltető, hirtelen erőlködéssel, has préssel nem járó mozgásforma javasolható pl. úszás, kocogás, futás stb.
Tanácsos elkerülni a hosszabb ideig tartó állást vagy ülést.
Javasolható még a napi rendszerességgel végzett záróizom vagy intim torna, mely a medencefenék izomzat vérkeringését is javítja, ezáltal csökkenti a pangást az aranyeres panaszokat okozó vénás rendszerben.
Sokat segíthet, ha törekszünk a székelési szokásaink ritmusának megőrzésére, és székürítéskor az erőlködés elkerülésére.
Az aranyeres panaszok kialakulásának hátterében úgy vélik a végbél alsó részét terhelő fokozott nyomás eredménye szerepelhet.
Bizonyos munkakörökben dolgozók pl. a gépkocsivezetők vagy az ülő foglalkozású irodai dolgozók is a veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen az aranyérbetegséget a végbélnyílás közelében levő érpárnával kapcsolatos problémák okozzák, melyeket az állandó ülés okozta nyomás is előhívhat, illetve súlyosbíthat.
Az ülőmunkát végzőknek azt tanácsoljuk, óránként legalább egyszer álljanak fel a székből és mozgassák át tagjaikat vagy sétáljanak egy kicsit.
Speciális ülőpárna használata - középen lyukas vagy U alakú - is tehermentesíti a végbélnyílást, és környékét.
Gépkocsivezetőknek hasonlóan hasznos lehet és csökkentheti a panaszok kialakulását, ha menet közben bizonyos időnként megállnak, kicsit tornáztatják magukat, sétálgatnak és szintén jó hatású, ha nyomáscsökkentő tönkölypárnát, vagy lyukas ülőpárnát használnak
- Terhesség, illetve szülés következtében is jelentkezhetnek aranyeres panaszok…
- A várandósság egyik legkellemetlenebb velejárója lehet az aranyeres panaszok kialakulása, mely a kismamák közel harmadát érinti.
Ennek több oka is lehet, elsődleges kiváltó ok, hogy a méh a baba növekedésével egyre fokozottabban nyomja a kismedencét, ezáltal az alhasi visszerekben is növekszik a vénás nyomás, ezáltal az aranyeres párnák megduzzadnak.
Sok kismama szenved rendszeres szorulásban, mely szintén a kismedencei nyomást fokozza.
A belső aranyerek megduzzadása kismamáknál természetesnek mondható, nem okoz panaszt.
Igen fájdalmas lehet viszont a külső aranyerek bevérzése, berepedése, mely a nyomásfokozódás miatt vérzést is okozhat, emellett a külső aranyeres csomókban vérrög illetve duzzanat (ödéma) is kialakulhat a lelassult visszaáramlás következtében, mely igen fájdalmas lehet.
Fokozhatja még a kismamák panaszait, ha a megduzzadt, ödémás aranyeres csomók kizáródnak. Ilyenkor nem csak székeléskor vannak panaszok, hanem folyamatosan, állandóan.
Hogyan lehet mindezt elkerülni, illetve a panaszok erősségét mérsékelni?
- érdemes óránként pár perces sétát végezni, kerülni a sokáig tartó ülő vagy álló testhelyzetet,
- pihenés – alvás, olvasás, TV nézés közben feküdjön az oldalán ezzel csökkenti a kismedencei nyomást és segíti a vénás visszaáramlást,
- aktív sportos életet éljen, de csak annyira amennyire jól esik, illetve kérjen orvosától tanácsot,
- székelési inger érzésénél, ne tartsa vissza – ha lehet - a székletét, próbáljon mielőbb a salakanyagtól megszabadulni, lehetőleg ne préseljen,
- figyeljen oda a rostban gazdag táplálkozásra, megfelelő folyadék bevitelre, így csökkentheti az esélyét a székrekedés kialakulásának.
Általános alapelv, hogy csak a gyógyszer nélküli kezelések tekinthetők 100%-ban biztonságosnak a babára nézve.
Javasolhatók, külsőleg kenőcsök, illetve kúpok – azonban ezek hatóanyagai már a véráramba felszívódnak, így ezek csak előzetes orvosi konzultáció vizsgálat után használhatók.
Lehet, un. hidegterápiát használni, az érintett területre helyezzen aranyér gél párnát, egy kis jeget pár percig – a hideg csökkenti a fájdalmat és összehúzza az ereket.
Zuhanyozáskor az intim területekre intim mosakodó gélt vagy babaszappant használjon. A hagyományos WC papír helyett nedves törlőkendőt használjon, hogy elkerülje a hagyományos papír okozta irritációt.
Jó hatású lehet még és segíthet a gátizom torna rendszeres végzése.
Kerülje: a belsőleges, gyógyszerek használatát pl. hashajtók,
- kúpot, kenőcsöt csak orvos javaslatára használjon
- (TV-ben, plakáton hirdetett gyógyszereket, kúpot, kenőcsöt ne alkalmazza)
Amennyiben panaszai házilagos praktikákkal nem szűnnek, esetleg vérzést észlel forduljon azonnal kezelőorvosához.
- Akinek már volt, illetve hajlamos rá, annak a korral a panaszai változhatnak, fokozódhatnak. Mikor kell orvoshoz fordulnia az embernek diagnosztizálandó a problémát, megelőzendő a nagyobb bajt?
- Az aranyérbetegség egy civilizációs ártalom, mely nagyjából minden harmadik embert érint élete során, kisebb nagyobb mértékben, kissé eltúlozva azt is mondhatjuk, hogy aranyeres panaszai az emberiség felének vannak, a másik felének meg lesznek.
A hajlamosító tényezők:
- öröklött hajlam, az aranyeres panaszok kialakulásának elsődleges oka genetikai, a kötőszöveti gyengeséget ugyanis örökölhetjük is. Ilyenkor életmódunk változtatásával megpróbálhatjuk megakadályozni a kialakulását,
- székrekedés, leggyakoribb kiváltó ok a székelés közbeni erőlködés,
- terhesség, a kismedencei vénákra fokozott nyomás nehezedik, a vérvolumen mennyisége is növekszik a hormonális változások miatt, szülés közben az erőteljes nyomás még ronthat a helyzeten. (Jó hír, a baba születése után a terhességi aranyerek visszafejlődhetnek)
- elhízás, elhízott embereknél ülés során túlzott és tartós nyomás nehezedik a medencei és végbéltáji területekre, annak vénás hálózatára, mely a vénák kitüremkedésével járhat,
- az életkor előrehaladtával is gyengülnek a kötőszövetek, mely szintén segíti az aranyeres panaszok fokozódását. Vannak bizonyos májbetegségek is, melyek összefüggésbe hozhatók a betegség kialakulásával.
- a megelőzés érdekében érdemes kerülni a túlzott fűszer, - alkohol és kávéfogyasztást is,
- megelőzésként a legtöbb, amit tehetünk, hogy életmódunkkal megpróbáljuk megakadályozni a panaszokat okozó aranyeresség kialakulását és rendszeresen járunk ellenőrzésre proktológushoz.
- A különböző stádiumokban mire kell számítania a páciensnek? Kezelhető otthon a tünet, illetve hogyan? Gyógyszerekkel, és/vagy más segédeszközökkel?
- Az aranyerességnek négy stádiumát különböztetjük meg:
I. A típusos irányokban (az artériák érkezésének irányában) elhelyezkedő vénás párnácskák előemelkedhetnek, melyek felszíne felmaródhat, gyulladásba jöhet, enyhe vérzést okozhat. Ujjal történő végbél vizsgálatnál kóros nem tapintható.
Műszeres vizsgálat (rectoscopia ) javasolt,
II. A megnagyobbodott csomók székürítéskor, has préskor a végbélnyílás elé csúszhatnak, majd spontán visszacsúsznak,
III. Székürítéskor, has prés esetén a megnagyobbodott csomók előesnek, spontán már nem csúsznak vissza, kézzel való visszahelyezés szükséges,
IV. A megnagyobbodott belső csomók gyakran, szinte folyamatosan előesnek, felszínük felmaródhat, megduzzadnak, ödémássá vállnak, kizáródhatnak. Ilyenkor a záróizom funkció romlik a székelés fájdalmassá válik
Kezelési lehetőségek stádiumok szerint:
I. Stádium - kezelés nem szükséges, a beteget táplálkozási és életmódra vonatkozó tanácsokkal látjuk el.
II. Stádium - a kezelés első lépésben gyógyszeres, helyileg kúpot, véna erősítő gyógyszereket rendelünk. Amennyiben panaszai nem szűnnek, vagy ismételten jelentkeznek – proktológiai szakrendelésen járó betegként elvégezhető beavatkozásokat javasolnunk.
III. Stádium - váladékozás miatt csaknem mindig látható, a végbélnyílás körüli bőr gyulladása, első lépésben az előbb említett konzervatív kezelés meg kísérelhető, a kivizsgálás idejére. (Végbél tükrözés minden esetben kötelező.)
Ebben a stádiumban már nagy valószínűséggel műtéti beavatkozás szükséges.
IV. Stádium - ebben az esetben a megoldás műtéti, kórházi elhelyezés mellett.
- Milyen veszélye van a kezeletlen aranyérnek, annak, ha páciens halogatja a proktológiai vizsgálatot? Melyek lehetnek az aranyér lehetséges szövődményei?
- Igaz, hogy az esetek többségében a panaszokat okozó aranyeresség könnyen kezelhető, azonban tartósan fennálló gyulladás és vérzés számos komolyabb, akár veszélyes állapotot is eredményezhet.
A leggyakoribb aranyér okozta szövődmények:
Aranyeres krízis: a belső aranyeres, tágult visszeres csomók kizáródását jelenti (IV stádium), a végbél záró izomzatának külső felszínére, azaz a végbélnyíláson kívül.
Ez az állapot heves fájdalommal jár, a beteg ülni vagy állni sem bír, panaszait hőemelkedés, esetenként láz és általános elesettség kísérheti.
Ez az állapot akár sürgős sebészeti beavatkozást is igényelhet, emiatt mindenképpen orvoshoz – sebész vagy proktológus - kell fordulni.
Aranyér előesés: a tágult és megnagyobbodott aranyerek (visszerek), előesnek a záróizmon át, és nem helyezhetők vissza (szülésnél, székrekedéskor).
Az előesett tágult aranyerek felszíne irritálódik, vérezhet, kisebesedhet, helyi gyulladást, és fertőzést is okozhat.
Trombózis , érelhalás: kizáródott aranyeres csomóban fordulhat elő, mert az előesett vénában romlik a vérkeringés. Ezek a csomók fájdalmasok, gyulladtak, vérezhetnek, elfertőződhetnek – szakorvoshoz kell fordulni.
Vérzés: a leggyakoribb szövődmény, mely már kis aranyeres csomókból is előfordulhat, székelés közben a WC papíron észlelt friss, élénkpiros csík formájában, vagy rendszerint néhány csepp vér formájában. Javasolt szakorvosi vizsgálat – sebész, proktológus.
Vérszegénység, vashiány: hosszabb ideje fennálló aranyeres esetében elhúzódóan jelentkező vérvesztést követően vérszegénység, vashiány alakulhat ki.
Vezető tünet lehet a fáradékonyság, fázékonyság, koncentrációzavar, ingerlékenység és sápadt bőr.
Javasolt szakorvosi – háziorvos, sebész, proktológus - vizsgálat.
Végbéldaganat: legfontosabb, hogy aranyeres panaszok jelentkezésekor, friss piros vérzés esetén mindig ki kell zárni a daganatos megbetegedést.
Ilyen esetekben mindenképpen végbéltükrözést (rektoskópia), amennyiben szükséges vastagbél tükrözést (colonoscopia) javasol az orvos.
- Milyen időközönként ajánlott szűrésre menni?
- Megfelelő időben diagnózist felállítani első sorban csak szűrővizsgálattal lehet. Az ujjal végzett végbél vizsgálatnak minden esetben rutin és kötelező vizsgálatnak kellene lenni, abban az esetben is ha nincsen a betegnek ilyen irányú panasza.
50 éves kor felett minden férfinél és nőnél indokolt a vastagbélszűrés, panaszmentesség esetén is 1-2 évente ismétlendő.
Akinek a családjában volt hasonló betegség, azoknak már 40 év felett szűrésen kellene részt venniük.
Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük az interjút!
Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
Dr. Szirányi Endre elérhetősége: https://www.kapas.hu/szakrendeleseink_sebeszet.aspx