Szakemberek naponta szembesülnek vele, hogy milyen sok a beszédhibás, pösze, orrhangzós, hadaró, dadogó, makogó közöttünk. Amikor a kisgyerek első szavait próbálgatja formálni, gyakran mondjuk: „milyen aranyosan selypít”. Némelyik szülő az évek múlásával is úgy gondolja, hogy jól áll a gyereknek a pöszeség. Amikor óvodába kerül, kezd zavaró lenni a hibás beszéd, és ha iskolakezdésre nem javul, akkor bizony kezdődnek a bajok.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!